A napkollektorok működése
A napsugárzást a különböző tárgyak anyaguktól, kialakításuktól függő részarányban visszaverik, elnyelik vagy átengedik. Hő akkor keletkezik, ha a napsugárzást az anyag elnyeli. Ezért a napkollektoros hőhasznosító berendezések célja a napsugárzás minél nagyobb részarányú elnyelése. Azt a berendezést, ami a napsugárzást elnyeli és hővé alakítja, napkollektornak nevezzük.

A világítás szereléséhez
Ki ne cserélt volna ki már lakásában egy izzót, ha az meghibásodott? De ugyanúgy üzembe helyezünk mi magunk, segítség nélkül akár egy asztali lámpát is. Sorolhatók hosszan azok a lakókörnyezetünkben végzett kisebb munkák, amelyekhez nem hívunk szakembert, elvégezzük saját magunk. Ezek közé tartozik esetenként a világítás szerelése, karbantartása is. Tekintettel arra, hogy életveszélyes is lehet e munkafolyamat, célszerű néhány szabály betartására odafigyelni. Nagyobb munka elvégzéséhez érdemes minden esetben szakemberhez fordulni segítségért.

Világítási megoldásokhoz
Mai rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut a pihenésre, relaxálásra, magunkkal való foglalkozásra. Pedig nagy szükségünk lenne rá ahhoz, hogy egészségkárosodás nélkül bírjuk az iramot. Pszichológusok és fizikusok bevonásával többször vizsgálták a fény jótékony és károsító hatását az emberre. Tény, hogy a fénnyel akár gyógyítani is lehet, felbontható különféle tartományokra, melynek vannak látható és láthatatlan részei is.

A napkollektoros hőtermelés lehetőségei Magyarországon

Mára a napenergia-hasznosítás Magyarországon is az épületgépészeti szakma részévé vált. Szinte minden nagyobb kazángyártó cég termékpalettáján megtalálhatók a napkollektorok, és egyre több az olyan cég is, aki speciálisan csak napkollektoros rendszereket kínál. A bőség persze nem jelent feltétlenül minőséget is. Éppen ennek a területnek az újdonsága teszi azt lehetővé, hogy az ilyen rendszereket forgalmazók sokszor irreális ígéretekkel nyerjék el a megrendelők bizalmát. Érthető az, hogy a Nap ingyenes, tiszta energiáját mindenki szeretné hasznosítani. Ahhoz azonban, hogy a leendő megrendelő reálisan tudjon mérlegelni és dönteni, tisztában kell lennie azzal, hogy napkollektorokkal mennyi energiát tud majd hasznosítani, és ezzel milyen részarányban tudja fedezni házának vagy egyéb létesítményének hőigényét.

Az első tisztázandó kérdés: Magyarországon mekkora a hasznosítható napenergia mennyisége? Létezik olyan vélemény, mely szerint a hazai napsugárzás túl csekély mértékű a reális hasznosításhoz. Az ilyen kétkedőket azonban célszerű átküldeni a szomszédos Ausztriába, ahol a napsütéses órák száma kevesebb, mint Magyarországon, mégis több mint hárommillió négyzetméter napkollektort szereltek már fel idáig, míg nálunk ezt kb. 50 000 m 2 -re becsülik. Ha megvizsgáljuk az országok rangsorát az egy lakosra eső napkollektor-felület szempontjából, akkor látható, hogy a napkollektorok alkalmazásában élenjáró országok többségében a hasznosítható napsugárzás kevesebb, mint Magyarországon (Ausztria, Dánia, Svájc, Németország, Svédország).

Ha a nálunk rosszabb meteorológiai adottságokkal rendelkező országok is előttünk járnak a napkollektoros rendszerek megvalósításában, akkor valószínűleg a hazai napsugárzásnak is elegendőnek kell lennie. Magyarországon a napsütéses órák száma megközelítőleg évi 2100, derült idő esetén a déli órákban a napsugárzás teljesítménye eléri, rövid időre akár meg is haladja az 1000 W/m 2 értéket. A 2. ábrából látható, hogy Magyarországon 1 m 2 déli tájolású és 45°-os dőlésű felületre a nyári hónapokban naponta több mint 5 kWh hőmennyiség érkezik, és ebből napkollektorokkal közel 3 kWh hasznosítható. Látható az ábrából az is, hogy a napkollektorok nem csak nyáron, hanem egész évben, tehát ha kisebb mértékben is, de a téli félévben is alkalmasak hőtermelésre.

A hasznosítható napsugárzás mennyiségét természetesen befolyásolja a napkollektorok elhelyezése, vagyis dőlésszöge és tájolása. Az optimális tájolás általában mindig déli, de az optimális dőlésszög már függ a földrajzi helyzettől és a felhasználás időszakától. Magyarországon a legtöbb napsütés, megközelítőleg évi 1450 kWh/m 2 déli tájolású és 40° körüli dőlésszögű felületre érkezik.

A napkollektorok dőlésszögét és tájolását általában meghatározza a rendelkezésre álló tetőfelület, ami persze sokszor nem egyezik meg a kívánatossal. Jelentős csökkenés csak függőleges dőlés és keleti vagy nyugati tájolás közelében tapasztalható. Ezért nem kell elkeseredni, ha a tetőfelület nem pont déli, és 40° körüli dőlésű, hiszen pl. délkeleti tájolás és 30°-os dőlés esetén a sugárzásjövedelem-csökkenés mindössze 10%. Felmerülhet az a kérdés is, hogy célszerű-e a Nap irányába forgatni a kollektorokat. Mivel a napsugárzás jelentős része határozott irány nélküli szórt sugárzás, ezért a napkövetéssel elérhető teljesítménynövekedés általában nem áll arányban a forgatás miatti bonyolultság- és költségnövekedéssel.

Mire elegendő a Magyarországon hasznosítható napenergia? Ennek megválaszolásához azt is tudnunk kell, hogy mekkora az épületgépészeti hőigény. Nézzünk egy példát: családi ház, 120 m 2 fűtött alapterülettel. Egy ekkora épület fűtési hőszükséglete - ami azt mutatja meg, hogy a méretezési külső hőmérséklet (pl. -13 °C) esetén mekkora teljesítményű fűtési rendszer szükséges - megközelítőleg 10-15 kW. A valóságban azonban ilyen hideg vagy egyáltalán nincs, vagy csak néhány napig tart, ezért a tényleges hőszükséglet a fűtési szezon legnagyobb részében alacsonyabb. A hőszükséglet éves alakulása számítógépes szimuláció alapján a 4. ábrán látható. A vizsgált épület fűtésének hőszükséglete a teljes fűtési időszakban megközelítőleg 13 500 kWh. Az ábrán látható a meleg víz készítéséhez szükséges, 4 fő esetén megközelítőleg napi 10 kWh nagyságú hőmennyiség is.

Ha a napkollektorokkal a fűtésrásegítés is cél, akkor látható, hogy a hideg téli hónapokban nagy napkollektor felülettel is csak viszonylag szerény eredményt lehet elérni, az átmeneti időszakokban (tavasszal és ősszel) viszont akár 100%-ban is fedezhető kollektorokkal a fűtés hőigénye. Ha a fűtés miatt nagy napkollektor felületet alkalmazunk, akkor nyári félévben óriási mennyiségű hasznosítható napenergia megy veszendőbe. Ezért célszerű a kollektorokkal nyáron nyerhető hőenergiát is felhasználni, pl. szabadtéri medencék vizének fűtésére. Az ilyen hármas célú rendszerrel kiemelkedően magas éves hatásfokot lehet elérni. Napkollektorokkal tehát Magyarországon reális beruházás mellett nem lehet ugyan 100%-ban fedezni az épületgépészeti hőigényeket, de jelentős mértékű, akár 60-70%-os éves megtakarítás is elérhető. Ez hatalmas mennyiségű energia, amit nem lenne szabad veszni hagyni. Nagy méretű, központi naperőművek építésére a magyarországi klíma nem alkalmas, azonban sok kis méretű, lokális napkollektoros rendszerrel érezhetően csökkenteni lehetne az ország fosszilis energiahordozó-felhasználását, és így a környezetszennyezés mértékét is.

Napkollektoros rendszerek állami támogatása

Magyarország immár teljes jogú tagja az Európai Uniónak, ahol előírások szabályozzák a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát a teljes energiafelhasználáshoz képest. Az 1997-ben az Európai Parlament által elfogadott zöld könyv szerint ennek az aránynak 2010-re az Unió átlagában el kell érnie a 12%-ot. Magyarországon ez az arány jelenleg 3,6%, ezen belül a napenergia részesedése csak 0,2%, vagyis a teljes energiafelhasználáshoz viszonyítva Magyarországon a napenergia részesedése mindössze 0,0072%. Ez messze elmarad az érkező napenergia kínálta lehetőségektől és az uniós elvárásoktól is.
forrás: www.vgf.hu